Halasi, pirtói és tázlári vádlottak a „számlagyáros” perében

birosagHalasi ingatlanos, kereskedelmi illetve gépkocsikat bérbeadó cégek, valamint helyi, pirtó és tázlári lakosok is érintetek abban a bűntető perben, amelynek tegnap tartották a második tárgyalási fordulóját Kecskeméten. A szegedi „számlagyáros” és társaival szemben indított eljárás legalább egy évig tart majd. A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatója:

A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott – utólag közelebbről már meg nem határozható időpontban és körülmények között – 2006. évben úgy határozott, hogy akként tesz szert rendszeres jogtalan anyagi haszonra, hogy úgynevezett „számlagyárat” hoz létre és működtet.
E tevékenység lényege az volt, hogy az I. r. vádlott az erre igényt mutató „megrendelők” (különböző gazdálkodó szervezetek) részére – általa is előre tudott módon adócsalás elkövetéséhez – úgy nyújt segítséget, hogy létező gazdasági társaságok nevében állít/állíttat ki valótlan tartalmú, fiktív számlákat, amelyeket – anyagi ellenszolgáltatás fejében – eljuttat a megrendelők felé, akik az általuk is tudottan fiktív számlákat könyvelésükbe beállítják, ezt követően pedig adóbevallásaikat a fiktív számlák figyelembe vételével, valótlan tartalommal készíttetik el, majd nyújtják be az adóhatósághoz, és ezáltal adófizetési kötelezettségüket csökkentetik különböző adónemekben.
2006-2011 években az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok nagyszámú gazdasági társasággal álltak kapcsolatban, mely során egymás között rendszeresen pénzügyi tranzakciókat hajtottak végre, annak ellenére, hogy köztük valós üzleti kapcsolat nem volt.
A számlákat kiállító cégek vezetőinél sem cégiratok, sem számlatömbök, sem bélyegzők nem maradtak, azokat F. K.-nak adták át. A számlák kiállításáért és a banki pénzfelvételekért esetenként készpénzt kaptak.
A fiktív számlát „megrendelő” gazdálkodók a valótlan tartalmú számlákon szereplő különböző nagyságú pénzösszegeket, mint ellenértéket átutalták az I.r. vádlott által megadott gazdasági társaságok bankszámláira, majd azt az I.r. vádlott utasítására, a pénzfelvételre jogosult vádlott-társak – jellemzően az utalás napján – készpénzben felvették a bankszámláról. A pénzt felvevő személyek a felvett pénzösszegeket vagy közvetlenül átadták az I.r. vádlottnak, vagy közvetve jutott el vádlott társai útján neki. Az I.r. vádlott a jutaléka levonását követően a megmaradt pénzösszeget visszajuttatta a számlát megrendelő vállalkozások képviselőjének vagy tulajdonosának. Az I.r. vádlott és társai a fiktív számlák kiállítását az ÁFA+ 5 vagy 10 %-ért vállalták.
Az I.r. vádlott a fenti folyamatba a vádbeli időszakban 27 gazdasági társaságokat vont be. Az adócsalás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat működtető személyi kör az I.r. vádlott utasításainak megfelelően végezte a fiktív számlák kiállítását, a beérkező pénzösszegek felvételét, valamint a befogadó gazdasági társaságok képviselői részére az ellenértékként átutalt pénz egy részének „visszajuttatását”.

Ezt szervezetten, hosszabb időn keresztül végezték, oly módon, hogy egymás között a feladatokat összehangolták, megosztották. A bűnszervezetet az I. r. vádlott hozta létre a bűncselekmények elkövetése érdekében. Felkutatott olyan személyeket, akik gazdasági társaságokat hoztak létre annak érdekében, hogy azok felhasználásával bűncselekményt kövessenek el – számlagyárat működtessenek. A bűnözői csoport tagjai egymással telefonon és e-mailben is tartották a kapcsolatot. A bűnszervezet működését a jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a csoport hosszabb időre alakult. A cselekményeket a társaságok megalapításától, belföldi és külföldi tagok, illetve ügyvezetők beszervezésétől, kézbesítési megbízottak felkutatásától, a cégek eladásától, a bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságtól, készpénzfelvételektől és a számlák kiállításáig kiterjedően a legapróbb részletekre is megtervezték, és ez alapján hajtották végre.
A fenti módon megszerzett pénzeszközöket a vádlottak a bűnszervezet működésére, valamint a hálózatba szervezett fiktív gazdasági társaságok fenntartására, illetve a bűnszervezetben tevékenységet végző személyek díjazására fordították.
A bűnszervezetet az I.r. vádlott hozta létre, a bűnszervezet munkáját szervezte és koordinálta, utasítást adott a konkrét fiktív számlák kiállítására, az egyes pénzfelvételekre és részt vett a pénznek a befogadó társaságok képviselői részére történő „visszajuttatásában”. A bűnszervezetbe bevont fiktív gazdasági társaságok tényleges irányítását is ő látta el.
Az I.r. vádlott irányította a szervezet számla kiállítási tevékenységét. Döntött a gazdasági társaságok megalapításáról, azok tevékenységi köréről, az ügyvezetők, bankszámla feletti rendelkezési joggal bírók személyéről, majd ezt követően utasításokat adott társainak a számlák kiállítására, pénzfelvételekre és átutalásokra. Utasításai alapján került sor a számlagyárban résztvevő gazdasági társaságok bankszámlájáról történő pénzfelvételekre, majd döntött a megszerzett pénz rendeltetéséről. Intézkedett az átutalásos számlák esetében a fiktív számlák kiállításának költségén kívüli összegek számlabefogadó társaságok vezetői részére történő visszafizetésről. Az I. r. vádlott egyezett meg a számlabefogadó gazdasági társaságok vezetőivel, illetve képviselőivel a fiktív számlák kiállításának idejéről, azok tartalmáról.
Az I. r. vádlott a beszámlázó gazdasági társaságok vonatkozásában utasításokat adott F. K.-nak az elvégzendő feladatokra, pénzfelvételekre, átutalásokra, illetve ő állt kapcsolatban a számlabefogadó gazdasági társaságok képviselőinek egy részével.
F. K. feladata 2006-tól a fiktív számlák kiállítására létrehozott cégcsoport tevékenységének koordinálása, a fiktív számlákat kiállító gazdasági társaságok névleges vezetői által elvégzendő feladatok meghatározása, valamint a pénzfelvételek és átutalások végrehajtására történő utasítás kiadása volt.

forrás: Kecskeméti Törvényszék



Szóljon hozzá!