Click to listen highlighted text!
  Click to listen highlighted text!

Kutyát sétáltat? Sajnáljuk, ön tuti szabályt sértett

Fotó: Balogh Zoltán

Vegyünk néhány alapesetet. Ön egy szál farmerben és pólóban, személyivel a zsebben leviszi a kutyát sétálni. Vagy egy kis egykilós pincsivel ön a sztár a játszótéren. Esetleg kimegy a zöldbe, a város mellé, és elengedi a kutyát, hadd fusson. Hát, sajnos ön mindegyik esetben szabályt szegett, sőt, az egyiknél még örülhet is, hogy élve megúszta az állat.

Néhány héttel ezelőtt egy bickliút mellett, a gazdájától nem messze futkosó kutyát lelőtt egy vadász. Hogy pontosan mi történt, azt majd a vizsgálatok fogják kideríteni, mindenesetre ezzel az üggyel lett világos rengeteg kutyásnak, hogy egy vadásznak joga van ilyet tenni a kedvencükkel.

A vadászokra még visszatérünk, van viszont egy csomó más előírás, amit a kutyásoknak nem árt tudni, ha sétálni viszik az állatot, és sokkal gyakrabban lehet belőle probléma, mint egy túlbuzgó vadászból.

Hogy kutyasétáltatásnál milyen szabályokat kell betartani, és kinek van joga büntetni, azt lényegében végtelen számú jogszabály szabályozza, törvény, minisztériumi rendelet, kormányrendelet, önkormányzati helyi szabályok, úgyhogy ember legyen a talpán, aki ezeket mind naprakészen ismeri.

 Kezdjük például azzal, hogy egy 2008-as földművelésügyi minisztériumi rendelet a veszettség elleni védekezésről kimondja, hogy nem elég, ha van oltási könyv, azt mindig magunknál kell tartani, azaz jogászul “biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából”. Ezt akár egy közterület-felügyelő is bármikor elkérheti, mondta lapunknak Schreiter Katalin, az Országos Állatvédőrség operatív vezetője.

Aztán az állattartásról szóló kormányrendelet azt mondja, hogy településen belül – beleértve a falvakat is – csak pórázon lehet sétáltatni a kutyákat, és azt csak a futtatásra kijelölt területen – ami lehet bekerített kutyafuttató és szabadon futtatásra kijelölt hely, jellemzően park, város szélén erdősáv – lehet róla levenni. A támadó, kiszámíthatatlan kutyákra szájkosár is kell.

A póráz nélküli kutyákkal még a szabálysértési törvény 193-as passzusa is foglalkozik, és nevesített szabálysértésnek veszi, ha természeti vagy természetvédelmi területen engedjük el a kutyát póráz nélkül. Plusz kitiltja a kutyákat a boltokból, fürdőhelyekről és játszóterekről is.

Szóval, ha mondjuk valami szép erdő szélén önre mordul egy egyenruhás – legyen az természetvédelmi őr, rendőr, közterületes, vagy mezőőr  –  mert ott futtatja a kutyát, ne csodálkozzon, hanem tegye pórázra. A kutyát.

Az sem árt, ha tisztában van az ember a saját kerülete, városa, faluja által hozott helyi szabályokkal. Sok település vette át helyi rendeletként  ezt az általános szabálygyűjteményt , amit a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és a Magyar Állat-és Természetvédők Szövetsége együtt készített; ez kitiltja a kutyákat az oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézményekből, az ügyfélforgalmat lebonyolító közintézményből, bölcsődéből, óvodából, iskolából.

Utazni sem könnyű

A tömegközlekedésben általában kötelező a szájkosár és a póráz, akármilyen kicsi vagy békés állatról van szó. Vagy vihető a kutya boxban is, de az nem lehet nagyobb egy kézipoggyásznál, szóval egy malamutnál ne próbálkozzunk ezzel.

Intercityre nem vihető kutya, más vonaton egy gazda csak két, BKV-n egy kutyát vihet. Távolsági buszon pedig mindösszesen egy kutya lehet, vagyis ha valaki már visz kutyát, mi nem szállhatunk fel a miénkkel.

Vigyázz, ha jön a vadász

Ha pedig külterületen futtatja a kutyát, akkor, mint a néhány héttel ezelőtti esetből is kiderült, a vadászok – vagy vadőrök, a joguk ugyanaz, különbség csak annyi, hogy munkakörből adódóan vagy sportvadászként lő valaki – miatt kell óvatosnak lennie. A vadászati törvény azt mondja ki, hogy vadászterületen a vadat űző kutyát elfoghatja vagy elejtheti a vadász, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.

Márpedig jó tudni, hogy Magyarország gyakorlatilag egésze vadászterület, nem kell hozzá kitáblázni vagy bekeríteni semmit. Erről Földvári Attila, a Magyar Vadászkamara kommunikációs munkatársa is azt mondta, “minden, ami nem lakott terület, és nem a törvény által nevesített kivétel, mondjuk temető, tanya vagy repülőtér, az vadászterület”. Ha valaki aktuális információkra kíváncsi, a kormányhivatalhoz vagy önkormányzathoz forduljon.

Ráadásul a vadásztársaságnak joga van ahhoz is, hogy ha a kutya széttép egy állatot, mondjuk vaddisznót, őzt, akkor az értékét az eb tulajdonosán behajtsa, akár peres eljárással. Ez százezres nagyságrendű összegeket jelent (itt a táblázat, még egy balkáni gerle is tízezer forint), igaz, ritka, hogy ezt ténylegesen meg is teszik, mondta Földvári Attila.

Attól viszont elvileg nem kell félni, hogy véletlen lövik le a kutyánkat a turistaút mellett, ha ugyanis vadászat van, és a vadásztársaság emiatt korlátozza az erdő látogatását, akkor az utakra őröket kell állítaniuk, akik szólnak a turistáknak, hogy most ne menjenek arra.

“Ha pórázon van a kutya, akkor biztosan nem lövik le, ha pedig nincs, akkor eleve szabálysértést követ el, aki a vadászat helyszínét szabadon szaladgáló ebbel közelíti meg” – mondta Földvári.

Az eredeti cikk az Indexen olvasható.

További hírek a témában
A szöveg felolvasásához kattintson