Új helyen a kiskőrösi I. világháborús emlékmű

A közelmúltban, 2016. november 13-án – méltó keretek között, megemlékezéssel, kiállítással egybekötve – avatták újra a kiskőrösi emlékművet. A helyiek által „Szomorú katona”-nak nevezett alkotás a korábbi meglehetősen mellőzött helyéről – az 53-as út kivezető szakaszán lévő, temető közeli kis parkocskából – a megújult városközpontba került, megfelelő módon emléket állítva az első világháborús áldozatoknak.

Kép: Facebook, Bella László

Viszontagságos életút áll mögötte, a helyiek szerint a korábban is városközponti szobor – az előző „emlékmű-áthelyezéseket követően” – előbb a egy szomorúfűzfa alatt állt a gimnázium Szent István utca felőli bejáratánál, aztán később, a katolikus temető elé került. Onnan állították vissza a mostani, valójában eredeti, 1924-es helyének közvetlen közelébe.

Ez önmagában még nem lenne “kiskunhalasi hír”, de a kőrösi szobornak van egy érdekes háttere. A halasi „Búsuló kurucnak”, s a kiskőrösi „Szomorú katonának” ugyanaz az alkotója. Damkó József

Damkó József szobrát 1904-ben avatták fel Kiskunhalason, azóta is a város egyik megbecsült köztéri alkotása. Kiskőrösön pedig 1924-ben állították fel ugyancsak Damkó József szobrát, melyet a helyiek Szomorú katona néven ismernek.

A szobor felirata:
A hazáért 1914-1918
“Életemet pedig,
Hazám, te szent hazám,
Kész áldozat gyanánt
Teneked áldozám….”

A mű leírása

Négyzet alakú alapon, 170 cm magas posztamensen életnagyságú puskájára támaszkodó I. világháborús katona szobra. A hasonlóság szembetűnő, és érdekes, és valószínűleg nem véletlen.

Ami – az alkotón túl – közös, hogy mind a két vitéz, katona elesett bajtársait gyászolja, emléküket őrzi, a közben eltelt több mint két évszázad nemhogy elválasztja, hanem inkább összeköti őket, békességben.

Az alkotó

Damkó József (Németpróna, 1872. okt. 15. – Bp., 1955. dec. 11.): szobrász és iparművész. Az Iparművészeti Iskolában, Stróbl Alajos mesteriskolájában, majd a párizsi Julian Akadémián tanult. Éveket töltött Rómában. Sok középületünket díszítik naturalista stílű, allegorikus szobrai (Parlament, Mezőgazdasági Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, a volt királyi palota, Széchenyi Fürdő stb.), köztereinken több emlékműve áll (Kuruc emlékmű Kiskunhalason , a budavári Kapisztrán-szobor). Számos síremléket, egyházi szobrot, hősi emléket, portrét, kis terrakotta figurát készített. Ő mintázta 1909-ben II. Szilveszter pápa síremlékét (Róma). Az Magyar Nemzeti Galéria huszonkét szobrát őrzi. (Magyar Életrajzi Lexikon)

Mester Sándor/kozterkep.hu



Szóljon hozzá!