Vajon mikor robban a kiskunhalasi hulladékbomba?

Időzített hulladékbomba az udvaron, kínjában csak perelni tud a tulajdonos

Ezer tonnát is meghaladó veszélyes hulladék áll egy évtizede egy kiskunhalasi udvaron, a hatóságok szerint a helyzet nem igényel azonnali intézkedést. A vétkes cég megszűnt, volt bírság, volt ítélet, csak éppen a hordók rohadnak tovább.

Nézze meg, a hordókból, flakonokból meg hol szivárog, hol meg ömlik a folyékony anyag, azt sem tudjuk, hogy mi. Itt folyik két méterre egy csatorna, bármi történhet. Egyszer majd a csatornán át belefolyik a Dongérbe, onnan meg a Tiszába, most komolyan meg akarjuk ezt várni? Vagy azt, hogy a tűző napon felrobban valamelyik?

– mutatja a hordókat a terület jelenlegi tulajdonosa, Papdi József.

© Szlavkovits Rita

A kiskunhalasi vállalkozó 2016-ban vásárolta meg a telephelyet, amit az előző tulajdonos is csak bérbe adott a veszélyes hulladékot felhalmozó cégnek. Papdi arra számított, hogy az adásvétel után rövid idő alatt megoldódik a már akkor is évek óta húzódó botrányos ügy. De nem így történt, az egymásra rakott hordók még mindig érintetlenül állnak, Papdi szerint bármelyik pillanatban tragédiát okozhat, akár a csatornába jutva, de akár a 100 méteren belüli lakóépületeket veszélyeztetve.

Már nyolc évvel ezelőtt is borítékolható volt, hogy baj lesz, öt éve még el is ítélte a bíróság a veszélyes hulladék kezelésére specializálódott cég tulajdonosát, két évvel ezelőtt a sajtó és a zöld civilek is megbolydultak. Papdi József is írt már levelet az elmúlt években több miniszternek is. Végül tavaly birtokbavétel miatt indított eljárást, a környezetvédelmi hatóságon kérné számon, amiért az nem intézkedett. A férfi szerint miattuk nem tudja birtokba venni a területet már két éve.

De hogy került ide az időzített bomba?

Még 2004-ben kapott veszélyes hulladékok kezelésére engedélyt a Hal-Eco, amely néhány évvel később felszámolással, jogutód nélkül megszűnt. Már szinte a megszűnés évében ugyanazok a tulajdonosok megalapították a Bács-Reál Kft.-t, ugyanazon a telephelyen, ugyanazzal a profillal. A veszélyes üzemhez a telephelyet mind a Hal-eco, mind a Bács-Reál Kft. csak bérelte egy másik cégtől, ez majd a későbbiekben fontos lesz. A veszélyes hulladékokat másoktól átvevő Bács-Reál Kft. feladata is az lett volna, hogy azokat biztonságos helyre elszállítsa, vagy megsemmisítse, az engedélyt is úgy kapta meg a hatóságoktól, hogy a „szemetet” legfeljebb négy héten át, és megfelelően tárolja. A vállalkozás azonban nem tartotta be ezeket a feltételeket, ezért a hatóságok folyamatosan felszólították a szabálykövetésre, illetve bírságolták is, ami többnyire csak figyelmeztetés maradt. 2010-től már tarthatatlanná vált a helyzet: 2011-ben elindult a cég felszámolása, 2012-ben a Kiskunhalasi Járási Bíróság a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt felfüggesztett börtönre ítélte a cég tulajdonosát, majd a cég megszűnt.

© Szlavkovits Rita

Két évvel ezelőtt felkavarták az állóvizet. Vagy mégsem?

Itt gyakorlatilag minden leállt, a környezetvédelmi hatóság 2012-ben, amikor még éppen volt pénz a vállalkozás számláján, azt zároltatta és a leginkább veszélyesnek ítélt „csomagot” elszállítatták. A maradék, csaknem ezer tonna veszélyes, valamint részben ismeretlen eredetű hulladék ott maradt.

2016-ban felbolydult a méhkas, mert a helyi zöldek és a Greenpeace körülnézett a helyszínen, próbálták előmozdítani a bebetonozott veszélyes hulladék ügyét, nem sok sikerrel.

„Az ásványolajok a megengedettnél 140-szer nagyobb értéket mutattak, a cink-, a molibdén-, a bárium-, a réz- és a klórtartalom pedig 11-szer, 7-szer, 4-szer, illetve 3-szor nagyobb a megengedettnél” – ezek az eredmények a Greenpeace által (elismerten nem az akkreditált laborok protokollja szerint) elvégeztetett vizsgálatok alapján születtek még 2016-ban, de a helyzetet mégis jól érzékeltetik. Két éve az akkor a cég működéséért felelős hatóság, a Csongrád Megyei Kormányhivatal azzal védekezett, hogy ők mindenben jogszerűen jártak el, az akkreditált laborok eredményei pedig nem indokolták a sürgős beavatkozást. A Kormányhivatal azt is közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a terület állapotát. Azóta eltelt újabb két év, és minden maradt a régiben.

A Kiskunhalas ipari telepén levő ötezer négyzetméteres területen hordók, műanyag flakonok, más tároló edényekből iszonyú bűz árad, nagy részükből kékes folyadék szivárog, ráadásul a 600 tonnányi anyag tárolóihoz már hozzá sem lehet férni, mert az udvar úszik az esővíztől a növényekkel borított a területen.

© Szlavkovits Rita

A magára maradt tulajdonos

Itt jön az a fontos részlet, hogy a Bács-Reál Kft. csak bérlő volt a telephelyen. Tehát a vétkes elnyerte a büntetését, de a terület jelenlegi tulajdonosa most ott áll, nézi a több száz tonna veszélyes hulladékot, és semmire sem tudja használni a saját tulajdonát. Azt sem érti Papdi, hogy ha már egyszer, 2011-ben a hatóság megállapította a hulladék szabálytalan tárolását, és azt, hogy a cég környezetszennyezést valósított meg, akkor most ez miért is kérdéses. A telephely „kitakarítása” százmilliókra rúgna, de miért is költene rá, amikor a szemét odaszállításához semmi köze nem volt. Papdi József a telephely előző tulajdonosától vette meg a területet, igaz, tudta, hogy „nem tiszta” a terep, de arra álmában nem gondolt, hogy az a nyakán maradhat.

Levelek sorát írta még tavaly minisztereknek, minisztériumoknak, köztük Lázár Jánosnak, az agrárminiszternek. Végül mindösszesen V. Németh Zsolttól, az agrártárca államtitkárától kapott választ, ami nem nyugtatta meg Papdit. Ebben ugyanis az áll, hogy az államnak nem áll módjában „beszállni” a veszélyes hulladék ártalmatlanításába, arra a hulladékbirtokos kötelezhető, aki alkalmasint a terület tulajdonosa is lehet, magyarul Papdié a szemét. Igaz, azt is írja az államtitkár, hogy a kötelezés alól mentesülhet, ha a hulladék elhelyezőjét a környezetvédelmi hatóság számára beazonosítható módon megnevezi. Ezt nevezik fából vaskarikának. A szemét elhelyezőjéről mindenki tudja pontosan, hogy kicsoda, a hatóság is. Na, itt szállhatott el Papdi József. Ezt a levelet tavaly kapta kézhez, majd ezután fordult a bírósághoz. Most ebben a perben a Csongrád Megyei Kormányhivatalt perli. Azért őket, mert 2016-ban ők voltak az illetékesek Kiskunhalas térségében is, ők jártak el.

© Szlavkovits Rita

Hivatali kacskaringók

Az elmúlt tíz évben többször átalakult a környezetvédelmi hatóság: 2014-ig a vízügyi és a környezetvédelmi felügyelőség összevont hatóságként volt a területileg illetékes, majd később ez a hatóság is a kormányhivatalok részévé vált. Első körben, 2015 és 2017 között a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot integrálták a székhely szerint a Csongrád Megyei Kormányhivatalba, majd 2017-től alakultak a megyei hatáskörű hatóságok a kormányhivatalok alatt, így ekkortól Kiskunhalason is a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal lett az illetékes hatóság. Papdi azért a Csongrád megyei Kormányhivatalt perli, mert abban az időszakban, amikor megvásárolta az ingatlant, ez volt a Kiskunhalason is eljáró illetékes hatóság.

Ma már tehát a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz tartozik az ügy, így mi is őket kerestük. Itt azt a választ kaptuk, hogy tavaly és az idén is felszólították a (2013-ban!) megszűnt Bács-Reál Kft.-t a terület rendezésére. Ezen kívül tájékoztatást is kértek tűzvédelmi szempontból a Bács megyei, vízvédelmi szempontból pedig a Csongrád megyei katasztrófavédelemtől. (Csak hogy még egy csavar legyen a történetben, a vízügyi illetékesség Csongrádhoz tartozik.) A tavalyi labor eredmények alapján ez utóbbi sem kivizsgálást, sem azonnali intézkedést nem látott szükségesnek.

© Szlavkovits Rita

Közben Papdi József újabb levelet írt, most az újonnan kinevezett agrárminiszternek, de innen még nem kapott választ.  Az állami hatósággal szemben indított pere, amelyet a terület birtokbavételéért indított, szeptemberben folytatódik.

Forrás: hvg.hu, Szlavkovits Rita

További friss hírek