“A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk”

A Nemzeti Gyásznap alkalmából október 6-án, Soltvadkerten, a ’48-as emlékműnél az aradi vértanúkra és a szabadságharc mártírjaira emlékeztek, ahol Végső István halasi történész tartott beszédet.

Légrády Andor könyvtáros köszöntő gondolatai után Szeg Dorottya olvasta fel Kiss Ernő honvéd altábornagy búcsúlevelét. Ezt követően Végső István kiskunhalasi történész, a Clio Intézet munkatársa mondta el megemlékező beszédét. Ebből megismerhettük azt a bonyolult jogi, bel- és külpolitikai folyamatot, ami 1849. október 6-hoz vezetett. Ha nem is sok, de egy kis esély még is volt arra, hogy közkegyelmet gyakoroljanak. Ezt Világosnál a közkatonák megkapták, de a tisztek, tábornokok esetében más volt a helyzet. Bonyolította a helyzetet, hogy a magyarok nem az osztrákok, hanem az oroszok előtt tették le a fegyvert. Haynau tábornok, teljhatalmú megbízott, Schwarzenberg osztrák miniszterelnök és az alig 19 éves I. Ferenc József császár is hol nyíltan, hol burkoltan, de kiállt a nagy nemzetközi felháborodást okozó megtorlás mellett. Végső végezetül elmondta, hogy sokkal többen estek áldozatul a kegyetlen leszámolásnak, mint amennyi embert jelenleg a hétköznapi emlékezet-kultúra számon tart.

Fotó: Kovács Gyula / vira.hu

 

Az emlékezőbeszéd után Martin Péter, Damjanich János honvéd vezérőrnagy utolsó imáját mondta el. A Szózat közös eléneklése után Temerini Ferenc Soltvadkert város polgármestere és Végső István történész helyezte el közösen a város mécsesét az emlékműnél.

További friss hírek

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Rendben Olvasson tovább

Adatvédelem és a sütik irányelve

'A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk'

A Nemzeti Gyásznap alkalmából október 6-án, Soltvadkerten, a ’48-as emlékműnél az aradi vértanúkra és a szabadságharc mártírjaira emlékeztek, ahol Végső István halasi történész tartott beszédet. Légrády Andor könyvtáros köszön...