A száz éve történt trianoni tragédiára emlékeztek Kiskunhalason

A száz éve történt trianoni tragédiára emlékeztek két helyszínen is Kiskunhalason, június 4-én. 

Az országos harangzúgást követően, a Búsuló kuruc szobornál tartott megemlékezésen Végső István rövid történeti bevezető után, többek között elmondta: „Nekünk, akik a rendszerváltás óta emlékezünk, emlékezhetünk Trianonra, szinte felfoghatatlan, hogy tudta ezt a fájdalmat a korabeli magyarság túlélni. A békediktátumba kódolták az új világháborút, és ezzel az újabb szenvedéseket, így Trianon valóban máig ható, mindennapi életünket meghatározó magyar sorstragédia.”

A Pásztortűz Egyesület elnöke kifejtette: 324 ezer km2-ről 93 ezer km2-re csökkent az országunk területe. A lakosság közel 60%-át elveszítettük. A termőföld 61,4%-t, a faállomány 88%-t, a vasúthálózat 62%-t, a kiépített utak 64,5%-t, a nyersvas 83%-t, az ipartelepek majdnem 56%-t, a hitel- és bankintézetek 67%-t csatolták el Magyarországtól. Olyan magyar városok, mint Kassa, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Gyulafehérvár, Arad, Szabadka, Zenta, Pozsony, Ungvár, Munkács vesztek el, amelyek a magyar történelem szerves részei. 1920. június 4. örök fájdalma marad a magyarságnak, de a Kárpát-medencének is.

Végső István úgy folytatta: „Mi, most azért jöttünk ide a kuruc szoborhoz, mert 100 éve is itt gyűltek össze a halasiak megsiratni az elveszett területeket, nemzettársainkat, valamint emlékeztetni, hogy nem felejtjük ezt a tragédiát. Itt koszorúztak, itt beszélték ki fájdalmukat. Jelenleg ez a dátum a Nemzeti Összetartozás Napja. Így hangsúlyozni kell a magyarság kulturális, történelmi összetartozását, és a Duna-völgyi népek együttműködésének, az együttélésének fontosságát, nem beszélve a nagy geopolitikai kihívásokra adott közös válaszaink összehangolását is. József Attila 1936-os Dunánál című versének máig aktuális utolsó versszakát idézem: Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani. A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.

A városi megemlékezésen, az országzászlónál Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke mondott megemlékező beszédet, amelyben kiemelte a fontosságát a nemzeti összetartozásnak, a határainkon kívül rekedt nemzettársainkkal való szolidaritásnak.
Ami nekünk fáj, az a határainkon túl élőknek többszörösen fáj. Nekik szeretnék köszönetet mondani és biztatni mindenkit, hogy minél szélesebb körű kapcsoltat építsen ki határainkon túl élő testvéreinkkel. Folytassuk a küldetést, hogy lélekben mindenképp találjunk egymásra – mondta el a megyei elnök.

TRIANON SZÁZ

TRIANON SZÁZ • MEGEMLÉKEZÉS KISKUNHALASONA száz évvel ezelőtti békediktátumra emlékeztek ma Kiskunhalasan, mint megyénk szinte minden településén. Az országzászlónál Rideg László a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke mondott megemlékező beszédet, amelyben kiemelte a fontosságát, a nemzeti összetartozásnak, a határainkon kívül rekedt nemzettársainkkal való szolidaritásnak.- Ami nekünk fáj, az a határainkon túl élőknek többszörösen fáj. Nekik szeretnék köszönetet mondani és biztatni mindenkit, hogy minél szélesebb körű kapcsoltat építsen ki határainkon túl élő testvéreinkkel. Folytassuk a küldetést, hogy lélekben mindenképp találjunk egymásra.- mondta el a megyei elnök a beszédében, Kiskunhalason.

Gepostet von Bács-Kiskun am Donnerstag, 4. Juni 2020

 

 

További friss hírek

Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálja, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. Rendben Olvasson tovább

Adatvédelem és a sütik irányelve