Egy napig Kiskunhalasra figyelt a szociális szakma

Egy napig Kiskunhalasra figyelt a szociális szakma – legalábbis s dél-alföldi régió biztosan, de élénk szakmai érdeklődés kísérte az ország más részeiből is, a múlt héten, városunkban megrendezett család és gyermekjóléti szakemberek részére szervezett konferenciát.

Az elmúlt két év tanulságait összegezték a szakemberek, akik közel másfél százan jelentek meg a halasi szervezők meghívására reagálva.. Két év az pontosan „730 nap”, ez volt a tanácskozás címe is, nem véletlenül.

Juhász György, a házigazda HTKT SZSZK igazgatójának megnyitója után elsőként az illetékes tárca és a szakma cserélt tapasztalatokat.

Sikóné Bartos Edina, az EMMI gyermekjóléti referense bemutatta az elmúlt két év jogszabályváltozásait, utalt azok szakmapolitikai, koncepcionális hátterére, várt hatására. Szólt a tervezett, várható további lépésekről is.

A konferencia egyik szervezője, az ország legnagyobb családsegítő és gyermekjóléti szakmai szervezete, a MACSGYOE elnöke, Takács Imre más oldalról közelítette meg a kérdést. A változások – és a tervezett módosítások – tükrében ismertette azt a hét csomópontot melynek mentén készülőben egy problématérkép, mely célja szerint összegzi mindazokat a hatásokat melyek bekövetkeztek, és megakarja fogalmazni azokat hiányosságokat, amik már láthatók, várhatók. ( http://www.macsgyoe.hu/hirek/konferenciak_rendezvenyek/2018-10-11/eloadasok_anyagai_macsgyoe_konferencia_2018.html ). Közel félszáz észrevétel, felvetés érkezett be eddig, ezek most tovább bővültek a Halason megjelent kollégák szavai, gondolatai nyomán, annál is inkább, mert az előadó nem „előadást” tartott, hanem a jelenlévők véleményére volt kíváncsi. Sokan mondták el tapasztalataikat, javaslataikat. Az „egyszemélyes szolgálatok problémáitól” az „életpályamodell”-ig, az „esetmenedzser és családsegítő együttműködésétől” a „szakmai alkalmasság” kérdéséig, nagyon gazdag volt a paletta. Takács Imre utalt azokra a gondolatokra, amik már másutt is megfogalmazódtak, kiemelte az új felvetéseket, és jelezte, hogy – hála a szakemberek aktivitásának – egyre kevesebb „fehér folt lesz a problématérképen”. Megígérte, hogy a felvetések alapján készülő összefoglalót továbbviszik, képviselik a szakmai fórumokon, a jogalkotókkal történő szakmai és szakmapolitikai egyeztetéseken.

 

A délelőtt a „szakmáról” a délután a „szakma emberéről” szólt.

A konferencia elején a jelenlévők megemlékeztek az ez év júliusában megölt kollégájukról, akit Inárcson, munkája végzése közben gyilkoltak meg.

Ez a szörnyű tragédia is fokozottan ráirányította a figyelmet a feladatok megvalósítását végző szakemberre, de tágabb értelemben a szakma megítélésnek, a munkavégzés körülményeinek az állapotára, helyzetére, teendőkre ezzel kapcsolatban.

Elsőként dr. Téglás Péter nyugalmazott kiskunhalasi járási vezetőügyész szólt a közfeladatot ellátó személy jogi státusáról, helyzetéről. Maga is rámutatott pár problémára, amit jogi úton nem, vagy csak nehezen lehet kezelni, értelmezni, illetve maguk a meghatározó szabályzók sem mindig egyértelműek adott kérdésben. Ennek igazolására bemutatott egy konkrét esetet és annak következményeit, természetesen név nélkül. Az előadását több kérdés és hozzászólás követte.

KözösÜgyünk – Szociális Platform néven jött létre az a szakmai szerveződés ami közvetlenül az inrácsi tragédia után kezdte meg munkáját. Egy állásfoglalással fordult a szakmához és a közvéleményhez, mondván: „A történtek ….. nem csak gyászra, cselekvésre is késztetnek minket. Elfogadhatatlannak tartjuk a bekövetkezett tragédiát és azt gondoljuk, hogy alapvető hiányosságokra mutat rá a szociális szakma eszközrendszerét és munkakörülményeit illetően. Kórkép és tünet, amely nem csak a magyar társadalom, a klienseink, hanem a szakma állapotát is tükrözi, melyre kötelességünk reagálni….” (https://terjed.ahang.hu/campaigns/kozosugyunk ). A platform jelenlévő képviselői dr. Révész Magda, Kuslits Gábor és Mihály Bulcsú ezért hívták közös gondolkodásra a kollégákat. Az „értelmiségi lét mibenlététől”, a „méltó és megfelelő munkakörülmények biztosításán” keresztül az „egymásért való kiállás fontosságáig”, széles volt az a skála amit fontosnak, meg-, vagy újra-gondolandónak tartottak a szociális munkások.

Az „egymásért és magunkért – ezzel együtt a szakmáért, kliensért – való kiállás” fontossága volt az a vezérfonal, ami mentén továbbhaladt a tanácskozás.

Az országos hatáskörű szak és szakmai szervezetek képviselőié volt a szó. A szervezők nevében Mester Sándor azt kérte, ne azt keressék, ami elválaszt, inkább azt, ami összeköt. Az a kolléga, aki szembesül egy problémával – akár mint munkavállaló, akár mint a klienseit képviselő szakember –, tudja, kihez, hogyan és miért fordulhat segítségért. És valóban így is történt. Egy jó hangulatú eszmecserére, bemutatkozásra került sor. A jelenlévők röviden bemutatták kiket képviselnek, hol és hogyan érhetők el, mi az „amin most nagyon dolgoznak”, ezt követően kérdések, válaszok hangzottak el. A közalkalmazottakat és köztisztviselőket (MKKSZ) Farkas Andrea és Bárócz Tímea képviselte, az országos szakmai egyesületet (MACSGYOE) Gál Antal, a szociális ágazatban dolgozókat (SZÁD) Köves Ferenc, a bölcsődei dolgozókat (BDDSZ) Thurzó Marianna, az Iskolaszövetséget Becseiné dr. Kiss Erzsébet, a SzocOkos-Támogatóweb szolgáltatást Meleg Sándor képviselte.

 

A végére maradt a „radikális szociális munka” bemutatása, bemutatkozása. Ferencz Norbert budapesti szociális munkás előadása egy, az első pillantásra talán meghökkentő, de mint kiderült a szociális munkában már régóta létező, és a világ több pontján bevett, alkalmazott módszerről beszélt. Mottója: „ha az emberek úgy érzik nincs hatalmuk változtatni a dolgokon, akkor nem fognak azon gondolkodni, mit kellene csinálniuk és hogyan” (Alinsky). Arra hozott példákat, hogy a régen – a legendás ’68-as időszakban -, Rothman által kidolgozott, közösségi szociális munka elveit és eszközeit alkalmazva, modernizálva hogyan lehet nem a „problémát” hanem a „problémát kiváltó okokat” megváltoztatni? Nagy sikere volt az előadásnak.

A késő délutánba nyúló tanácskozás végén a jelenlévők külön megköszönték a szervezést a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Dél-Alföldi Régiójának, és a kiváló feltételeket biztosító Csipke Hotelnek.

Jó szakmai hírét vitték városunknak a megyében és Csongrád, Békés megyékben egyaránt.

Tudósítónktól  / Fotók: MACSGYOE Daf. Régió

További friss hírek