Kiskunhalason tanácskoznak három megye szociális szakemberei

November 12-én – Szociális Munka Napján – még ünnepeltek, rá három napra, november 15-én már a további feladatokról tanácskoznak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye szociális szakemberei Kiskunhalason.

A Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Dél-Alföldi régiója és a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ közös szervezésben a Csipke hotelben mintegy másfél százan gyűlnek össze, hogy megbeszéljék az elmúlt két év tapasztalatait, elemezzék a jelen helyzetet és gondolkodjanak a jövőről.

2015. novemberében született meg az a rendelet, amely gyökeresen átalakította a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok működését. A 2016. év az „átállás” éve volt, de 2017. és 2018. már a törvényi rendelkezések hatálybalépésének, az abban meghatározottak szerinti működésnek az „éles időszakát” jelentette. Ezért is viseli a konferencia a „730 nap” címet.

A 30 éve működő családsegítők és a 20 éve létrehozott gyermekjóléti szolgálatok részbeni integrálása és a régi feladatok átszervezése, valamint újak meghatározása történt 2015. novemberétől. Külön váltak a segítői-szolgáltató jellegű feladatok, és külön azok, ahol már valami hatósági intézkedés történt, vagy ahol várhatóan arra lesz szükség.

Az átalakulás egyik szakmai műhelye volt Kiskunhalas is, ennek köszönhetően lett az országos módszertani műhely Bács-Kiskun megyei hálózati szakértője kiskunhalasi szakember. Kezdeményezésére 2017-ben megyei, 2018-ban pedig régiós konferencián összegzik a tapasztalatokat. Van miről beszélni, hiszen a korábban vázolt integráción és feladatelhatárolódáson túl új elemek is megjelentek. Ilyen például a kapcsolattartási és a készenléti ügyelet működtetése, a jelzőrendszer szerepének, szintjeinek és feladatainak jogszabályi konkretizálása, a szociális diagnózis bevezetése, vagy pont pár hónapja az óvodai-iskolai szociális segítés megjelenése.

A délelőtt a szakmáról a délután a szakemberről szól. „Ahogy a tárca látja – ahogy a szakma látja” címmel zajlik a tanácskozásnak ez a része. Sikóné Bartos Edina az EMMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya, gyermekjóléti referense az elmúlt két év tapasztalatairól szól. Őt követi Takács Imre a MACSGYOE – a legnagyobb szakmai szervezet – elnöke, aki ismerteti azt a problématérképet, amit a szakemberek közösen állítanak össze a működés tapasztalatai alapján. Takács úr elmondta, hogy nem elsősorban az „ismertetés” csak a fő célja, sokkal fontosabbnak tartja most, hogy a jelenlévő szakemberek elmondják saját tapasztalataikat, véleményüket, problémáikat, hogy azokat a megfelelő fórumokon ismertetni, képviselni tudják.

„A szociális munka ön- és érdekvédelme” címet viseli a délutáni program. A tanácskozás egyik tragikus apropóját adja, hogy egyre gyakrabban fordul elő atrocitás, erőszakos fellépés a terepen dolgozó szociális szakemberekkel szemben, ebből az egyik – 2018. júliusában, Inárcson – gyilkossággal végződött. A szörnyű eset rávilágított arra, hogy mind a szociális szakmán belül, mind a szakma megítélésében, társadalmi környezetében vannak végig és újragondolásra szükséges teendők.

Elsőként a közfeladatot ellátó személy védelmével kapcsolatos jogi szabályozásról beszél dr. Téglás Péter, nyugállományú kiskunhalasi járási vezető-ügyész . Őt – az inárcsi tragédia kapcsán azonnal és elsőként reagáló – szakmai szerveződés a „KözösÜgyünk – szociális platform” képviselője dr. Révész Magda követi, akinek a vezetésével eszmecserére lesz lehetőség a platform állásfoglalásáról” és a „Irányelvek a munkahelyi biztonság (megteremtéséhez) szociális munkások számára…”című szakmai anyagról. Mind a kettő nagy érdeklődést váltott ki, mind a szakemberek, mind a – munkát figyelemmel kísérő – más területen dolgozó szakemberek részéről.
Néha sok, néha kevésnek tűnik azon érdekvédelmi és szakmai szervezetek száma, ahova fordulni lehet akár munkavállalói akár szociális érdekvédelem, netán konfliktushelyzet esetében. A szervezettség finoman szólva „nem túl magas” a szociális szakemberek körében, az út és helykeresésre gyakran csak egy egy kirívó eset, esemény kapcsán kerül sor. Ezért kaptak meghívást Kiskunhalasra a területtel foglalkozó, abban érintett szervezetek. Egy kerekasztal, mini műhely beszélgetés keretében lehetőség nyílik arra, hogy keressék, megkeressék azt, ami összeköt, ami pozitív ajánlat, kapcsolati kínálat lehet a – nagyon gyakran egy-egy kistelepülésen egyedül dolgozó – szociális területen dolgozó szakemberek számára. 12 meghívottból hét szervezet fogadta el a felkérést.

A konferenciát egy érdekesnek ígérkező program zárja. A szociális munka döntő része tipikusan egy szolgálat, szolgáltató, háttérben zajló feladat (ezért is van az, hogy mind a társadalomnak, mind a döntéshozók, fenntartók egy részének viszonylag kevés megalapozott ismerete van munkájuk miben létéről). Többnyire csak akkor van „odafigyelés” ha valami baj történik, vagy ha azonnali intézkedésre van szükség. Van azonban egy irányzat, amelyik „radikális szociális munka/munkás” néven definiálja magát. ennek az egyik legismertebb hazai képviselője Ferencz Norbert zárja a szakmai napot, „Radikális szociális munka? Lehet-e a szociális munka radikális?” címmel.

A szervezők előzetesen 40-50 fő részvételével számoltak. A téma aktualitását mi sem jelzi jobban, minthogy november 7-éig, a regisztráció zárásáig 117-en regisztráltak, Sarkadtól – Kunszentmiklósig, Csabacsűdtől – Bajáig.

Tudósítónktól

További friss hírek